Az Illúziók fogságában című könyvemben a magyar történelemmel kapcsolatos néhány tévhitet igyekeztem eloszlatni. Most a Bibliát vettem górcső alá, tovább haladva azon az úton, melyet néhány felvilágosult pápa jelölt ki. Az ősrobbanás környékén tartózkodó és az ősrobbanás utáni történéseket az evolúciónak átengedő Isten ezek szerint nem teremtette meg a Világmindenséget, különösen pedig nem teremtette meg az Embert. Ebből viszont az következik, hogy Krisztus világrajöveteléhez és az emberiséggel azóta történtekhez sem lehet köze. Ezzel pedig automatikusan semmivé foszlik Jézus Krisztus, a pusztai próféta isteni mivoltának legendája is, az erre épülő egész hiedelemrendszerrel együtt. Ami megmaradhat, az csak álmodozás valamiféle túlvilágról, és az életen túli életről szóló - a génjeinkben hordozott - makacs hit.