Leírás
A favágó gyerekeit, Tiltilt és Mitilt, karácsony éjszakáján meglátogatja az Alkonyi Tündér. A boldogságot jelentő kék madarat keresi beteg unokája számára. A gyerekek segítségét kéri. Ő is segít, szemfelnyitó gyémántja hatására életre kelnek a tárgyak - kipattannak szigorú kérgükből és lelküket mutatják. A Víz ragyogó, síró lány, a Cukor édeskés, mosolygó alak, a Kenyér puffogó, önérzetes férfi. A Fák, az Állatok öntudatra ébrednek. A hallgatásra kárhoztatott Kutya és Macska szavakba foglalhatja érzéseit. A Tündér és a megelevenedett Dolgok és Lények kíséretében Tiltil - és Mitil - elindulnak, hogy felnyitott szemmel még egyszer bejárják azt az utat, amelynek egyszer már a végéig jutottak. Járnak halott nagyszüleiknél az Emlékek Országában, az Éjszaka Birodalmában a halállal viaskodnak. Találkoznak a bosszúra készülő Fákkal és Állatokkal. A temetőből szemük láttára eltunnek a halottak, és minden az élet diadaláról beszél. Megismerkednek a látható és láthatatlan Boldogságokkal. A Jövő Birodalmában látják az életre készülodést. Többször is látni vélték a kék madarat, de amikor megfogták, elváltozott a színe, megdöglött, elröpült, vagy éppen megfeledkeztek róla. Az út végén búcsúzni kell a Dolgok és Lények lelkétől - visszamennek a Csöndbe. A gyerekek felébrednek, a kezükből kiröppen az otthoni kék madár. De már mindent szebbnek látnak, mint azelőtt.