Engedd el önmagad

Úgy tűnik, az emberi természethez hozzátartozik, hogy addig halogatjuk a változtatást, amíg a dolgok igazán rosszra fordulnak. Megvárjuk, amíg bekövetkezik a krízis, a trauma, a veszteség, a betegség és a tragédia, és csak akkor kezdünk elgondolkodni azon, hogy kik vagyunk, mit csinálunk, hogyan élünk, mit érzünk, hiszünk vagy tudunk, mert valódi változást szeretnénk elérni. Tanulhatunk és változhatunk fájdalomban és szenvedésben, de fejlődhetünk az öröm és az inspiráció állapotában is.

Arra biztatlak tehát, hogy bátran kísérletezz bármivel, amit ebből a könyvből tanulsz, és figyeld meg tárgyilagosan az eredményeket. Ez alatt azt értem, hogy ha veszed a fáradságot, és megváltoztatod gondolataid és érzéseid belső világát, akkor a külső környezeted elkezd visszajelzéseket adni, hogy megmutassa: az elméd hatást gyakorolt „külső” világodra.

Ha sikerül nyitottan befogadnod az igazságot, és el tudod engedni azokat a berögzült meggyőződéseidet, amelyekkel a megszokott módon alakítod a valóságodat, erőfeszítéseid gyümölcsözőek lesznek. Én ezt kívánom neked.