Istenbohócai - Kamarás István OJD

Az evangéliumi derű jegyében létrejött Istenbohócai-rend alapítója Tadeus Waramunga, a Salamon-szigeteken misszionáló szaléziánus szerzetes, akit rendfőnöke 2001-ben visszaküld Magyarországra – mivel innen menekült egészen Óceániáig, hogy elkerülje a „klerikális összeesküvésben” való részvételért járó büntetést.
Hazatérve Tádé atya az Isten háta mögötti Egyházaskevén megalapítja az Istenbohócai Rendetlen Rendet. Ennek a történetéről szól ez a kisregény, mely egyaránt hordozza az utópia, a szociográfia, a szatíra és a misztérium jegyeit.

Kamarás István OJD (1941) az MTA doktora. Magyartanár és könyvtáros, majd szociológus diplomát szerzett. Művészet- és vallásszociológus kutatóként kezdte, majd egyetemi oktatóként folytatta pályáját.
A veszprémi Pannon Egyetemen megalapította az Antropológia és Etika Tanszéket, és megindította az ember- és erkölcsismeret szakos tanárok képzését.
Nyugdíjba vonulása után óraadó az Evangélikus Hittudományi Egyetemen és az Adventista Teológiai Főiskolán.
Tankönyvei és tudományos művei mellett írt szociográfiáikat, regényeket, meséket, utópiát és hangjátékokat. Az írói nevében szereplő OJD, vagyis az Ordo Joculatorum Dei (Isten Bohócainak Rendje) az általa alapított rendhagyó rendre utal, amely ennek a kisregénynek is tárgya.