Kézikönyv a Projektszemléletű óvodai életről

A gyermek gyermeki mivoltának tisztelete vezette azokat, akik át akarták menteni az intézményes oktatásba azoknak a korábbi időszakoknak a pedagógiai törekvéseit, tevékenységeit, amelyek a tanulás, valamint a tudásszerzés lényeges elemei, segítői voltak. Vallották, hogy a pedagógus tudásának szóbeli átadása kevéssé értelmes lépése a gyermeki ismeretszerzésnek, különösen, ha nincs tudomásunk arról, mit tudnak, és képesek-e a nyújtott ismeret befogadására. A projekt – mint a tanulásszervezés egyik módja – a múlt századelő gyermekbarát pedagógusi elképzeléseiből táplálkozik. John Dewey (1859-1952) pragmatista filozófus – a reformpedagógia egyik elméleti megalapozója – írásaiból tudjuk, hogy a gyermek közvetlen tapasztalását tekintette örömteli tanulási tevékenységnek. Csak a tapasztaláson alapuló gondolkodást tartotta értelmesnek. De nemcsak az egyszerű tapasztalást, ha nem annak cselekvésbe ágyazott feldolgozását is szükségesnek vélte.