A pszichomotoros fejlesztés gyakorlati kézikönyve
Szíves figyelmébe ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki meg akarja ismerni, hogy a rábízott, fejlesztésre szoruló gyerekeknek mik a valódi szükségletei, és aki ehhez igazodó segítséget kíván nyújtani nekik.
Napjainkban gyakran érzi úgy az ember, hogy a gyereket nem tekinti partnernek az általános pedagógia, és sajnos néha a gyógypedagógia sem. A felső tagozatosok elszenvedik pl. a matematika tananyagot, ami kevéssé veszi figyelembe életkori adottságaikat, és kompetens felhasználóvá sem teszi őket. A tananyag közlésében nincs mód figyelembe venni az egyéni különbségeket, differenciálni. Baj van a gyerek írásával, olvasásával az alsó tagozatban? Vizuális eredet gyanítható mögötte? Jön a fejlesztő (ki tudja milyen végzettséggel, kompetenciával), „megfrosztigozza”, azaz mechanikuusan végezteti vele a vizuális percepciós gyakorlatokat. Elnézést az életből ellesett torz kifejezésért!
A ma olvasható „szakvélemények”, fejlesztési javaslatok között annyi téves diagnózissal, semmit-, illetve ellentmondó véleménnyel és fejlesztési tanáccsal találkozhatunk, hogy – különösen az egyedül dolgozó, igényes szakembernek – nem jön rosszul valamiféle támpont. Ezt a támpontot a gyógypedagógiai szakma és a rokon szakmák neves hazai és külföldi szerzői nyomán, a szakirodalom alapján állítottam össze. A kézikönyv nem mindentudó, nem ad recepteket, csak kínálatot nyújt. Ha valaki igényes, bizonyára szívesen veszi ezt a kínálatot. A Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában című főiskolai jegyzet gyakorlatiasabb folytatása a gondolkodásban, a jobb megértésben, továbbgondolásban szeretne segíteni.
Huba Judit
Szíves figyelmébe ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki meg akarja ismerni, hogy a rábízott, fejlesztésre szoruló gyerekeknek mik a valódi szükségletei, és aki ehhez igazodó segítséget kíván nyújtani nekik.
Napjainkban gyakran érzi úgy az ember, hogy a gyereket nem tekinti partnernek az általános pedagógia, és sajnos néha a gyógypedagógia sem. A felső tagozatosok elszenvedik pl. a matematika tananyagot, ami kevéssé veszi figyelembe életkori adottságaikat, és kompetens felhasználóvá sem teszi őket. A tananyag közlésében nincs mód figyelembe venni az egyéni különbségeket, differenciálni. Baj van a gyerek írásával, olvasásával az alsó tagozatban? Vizuális eredet gyanítható mögötte? Jön a fejlesztő (ki tudja milyen végzettséggel, kompetenciával), „megfrosztigozza”, azaz mechanikuusan végezteti vele a vizuális percepciós gyakorlatokat. Elnézést az életből ellesett torz kifejezésért!
A ma olvasható „szakvélemények”, fejlesztési javaslatok között annyi téves diagnózissal, semmit-, illetve ellentmondó véleménnyel és fejlesztési tanáccsal találkozhatunk, hogy – különösen az egyedül dolgozó, igényes szakembernek – nem jön rosszul valamiféle támpont. Ezt a támpontot a gyógypedagógiai szakma és a rokon szakmák neves hazai és külföldi szerzői nyomán, a szakirodalom alapján állítottam össze. A kézikönyv nem mindentudó, nem ad recepteket, csak kínálatot nyújt. Ha valaki igényes, bizonyára szívesen veszi ezt a kínálatot. A Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában című főiskolai jegyzet gyakorlatiasabb folytatása a gondolkodásban, a jobb megértésben, továbbgondolásban szeretne segíteni.