Az afgán hadjárat
Jelenleg Los Angelesben él, és várja, hogy a múzsa homlokon csókolja.
Azt hihetnénk, hogy ezek a szavak egy mai hadijelentésből származnak, és egy Irakban vagy Afganisztánban szolgáló NATO-tiszt vetette őket papírra. A nehézségek, melyekkel a hódító Alexandrosz („Nagy Sándor”) katonái i. e. 330-ban a mai Afganisztán területén szembe találták magukat, mintha a napjainkban zajló konfliktus borzalmait és kudarcait vetítenék előre. Az afgán hadjárat történetét az Alexandrosz seregében szolgáló fiatal katona, Mátyás meséli el nekünk, aki egyszerre ad átfogó képet a hadi helyzetről és ismertet meg bennünket az egyén a háború sodrásában tehetetlenül kapálózó katonák és civilek gondjaival, kételyeivel, tragédiájával. Mátyás azután szegődik el Alexandrosz seregébe, hogy az már térdre kényszerítette Perzsia nagyobbik részét, és a mesés gazdagságú Indiát készül meghódítani. Egy olyan egység tagjaként, melyben a hozzá hasonló korúak mellett marcona veteránok is szolgálnak, Mátyás hamar megtanulja, mit jelent a háború, megismeri a szerelem örömeit és bánatát egy afgán lány oldalán, s megtapasztalja az afgánok, a bajtársak és önnön barbárságát. Miközben elmeséli a mindennapok küzdelmeit, számot ad nekünk arról a temérdek áldozatról, amit a kisembernek kell meghoznia ahhoz, hogy ura akaratát egy olyan nép fiaira kényszerítse, mely hitét, szabadságvágyát és megtörhetetlen büszkeségét az életénél is fontosabbnak tartja. Ezzel a lebilincselő történettel
STEVEN PRESSFIELD olyan izgalmas történelmi regények szerzője, mint A tűz kapui vagy A háború hullámai. Az író 1943-ban született Trinidadban. Miután diplomát szerzett a Duke Egyetemen, 1967-ben beállt a tengerészgyalogsághoz. 1971-ben leszerelt, és egészen 1995-ig a legkülönbözőbb helyeken dolgozott. Volt szövegíró, tanár, taxi- és kamionsofőr, dolgozott olajfúró tornyon és a mezőgazdaságban. Később több színmű és forgatókönyv társszerzője lett, majd végre bekövetkezett az áhított siker. 2003-ban Spárta városa díszpolgárrá avatta.
Jelenleg Los Angelesben él, és várja, hogy a múzsa homlokon csókolja.
Azt hihetnénk, hogy ezek a szavak egy mai hadijelentésből származnak, és egy Irakban vagy Afganisztánban szolgáló NATO-tiszt vetette őket papírra. A nehézségek, melyekkel a hódító Alexandrosz („Nagy Sándor”) katonái i. e. 330-ban a mai Afganisztán területén szembe találták magukat, mintha a napjainkban zajló konfliktus borzalmait és kudarcait vetítenék előre. Az afgán hadjárat történetét az Alexandrosz seregében szolgáló fiatal katona, Mátyás meséli el nekünk, aki egyszerre ad átfogó képet a hadi helyzetről és ismertet meg bennünket az egyén a háború sodrásában tehetetlenül kapálózó katonák és civilek gondjaival, kételyeivel, tragédiájával. Mátyás azután szegődik el Alexandrosz seregébe, hogy az már térdre kényszerítette Perzsia nagyobbik részét, és a mesés gazdagságú Indiát készül meghódítani. Egy olyan egység tagjaként, melyben a hozzá hasonló korúak mellett marcona veteránok is szolgálnak, Mátyás hamar megtanulja, mit jelent a háború, megismeri a szerelem örömeit és bánatát egy afgán lány oldalán, s megtapasztalja az afgánok, a bajtársak és önnön barbárságát. Miközben elmeséli a mindennapok küzdelmeit, számot ad nekünk arról a temérdek áldozatról, amit a kisembernek kell meghoznia ahhoz, hogy ura akaratát egy olyan nép fiaira kényszerítse, mely hitét, szabadságvágyát és megtörhetetlen büszkeségét az életénél is fontosabbnak tartja. Ezzel a lebilincselő történettel Pressfield nem csupán élethű tablót fest a nyugati megszállók és a hazájukat elszántan védő keleti harcosok közötti küzdelemről, hanem egyben tükröt is állít nekünk ebben az örökké változó és mégis oly változatlan világban.